Mesekisasszony / Válogatás Remsey-Sipos Ilma grafikáiból és bábjaiból

Mesekisasszony / Válogatás Remsey-Sipos Ilma grafikáiból és bábjaiból

Kiállításmegnyitás időpontja: 2024.11.22. 16 óra

A tárlatot Őriné Nagy Cecília művészettörténész nyitja meg.

Mesekisasszony című tárlatunk a 100 éve született Remsey-Sipos Ilma festő, grafikus, bábtervező művész (1924. augusztus 18. – 2019. február 11.) rajzaiból és bábfiguráiból nyújt válogatást. Sipos Ilma Budapesten született. Apa nélkül nőtt fel, fiatalon megbénult édesanyja és nagyanyja nevelték igen nehéz körülmények között. Tizenhét évesen, későbbi férje, Remsey Iván révén került Gödöllőre, ahol a művészet és a természet szeretete, a Remsey házban folyó szellemi és művészeti munka előhozta a benne rejlő tehetséget. Apósa, Remsey Jenő György festőművész hatására kezdett el festeni. „Fogékony, művészetekhez vonzódó lényemnek nagyszerű és lelkesítő élmény volt a művészetek közös élvezete, a benne való együttműködés, a közös muzsikálások, majd a családi bábszínház, irodalmi estek. Tizenkét bábfejet faragtam hársfából…” – emlékezett 1984-es életrajzában. A család Szentendrére költözése tovább erősítette képzőművészeti és irodalmi hajlamait. Itt született A költő álma című drámai műve. Bekapcsolódott a művésztelep munkájába – miközben különböző hivatali munkákat vállalt: „Képeimet munkám végzése mellett, nemegyszer éjjel festettem.” 1967-ben Remsey Ivánnal meghívást kaptak a franciaországi (Vance) nemzetközi művésztelepre. Az 1970-es évektől készültek „meserajzai”. A több száz darabos grafikai sorozat egyes darabjai hol nagyon vidám, hol rendkívül nyomasztó jeleneteket örökítenek meg. E sajátos, szürreális látásmóddal készült képek a művész legbelsőbb, félelmekkel, szorongásokkal teli, de egyben színes, harsány és játékos gyermeki énjéhez vezetnek el. Keserű Katalin művészettörténész a következőképp fogalmaz:” Grafikai sorozatában több száz lapon sosem hallott, mert éppen a képi megformálás közben keletkező mesék elevenednek meg tiszta, élénk színekkel, a figurák karakterét erőteljesen hangsúlyozó vonásokkal. A lét szépségeit, kegyetlenségeit együtt feltáró birodalom mégis a mesék örök emberi kérdéseket rejtő valóságát teljesítik ki. (…) Az expresszionizmus vagy Gulácsy Lajos szürrealisztikus szimbolizmusának felszabadító hatása nélkül ez a zártságában is a teljességről szólni kívánó képi világ sem jöhetett volna létre.” A sorozat jelentős része 2023-ban került az OSZMI Bábtárába– több más, a Remsey család bábos vonatkozású emlékével együtt – az örökösök ajándékaként.

A tárlat az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) Bábtárának munkatársai, valamint Remsey Benjámin és Remsey Dávid együttműködésével valósult meg.

A kiállítás 2024. november 22. – 2025. január 31. között tekinthető meg. A Bajor Gizi Színészmúzeum szerdától vasárnapig 10 és 18 óra között látogatható. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!